Kötelező-e a VSME/VS? Mit jelent valójában az „önkéntes”?

Ez az első kérdés, amelyet a vezetők feltesznek, amikor a kkv-kra vonatkozó európai fenntarthatósági beszámolási standardról hallanak: kötelező-e a VSME/VS? A válasz egyetlen szó – nem –, ez a szó azonban árnyaltabb valóságot takar. Egy standard ugyanis a jog szemében teljesen önkéntes lehet, a gyakorlatban mégis nehezen kerülhető el. A VSME/VS pontosan ilyen. Különítsük el tehát, mi tartozik a jog körébe, és mi a piaci nyomás körébe.

A rövid válasz: nem, a VSME/VS nem kötelező

2026. november 8-án egyetlen vállalkozás sem köteles jogszabály alapján VSME/VS-beszámolót készíteni. A standardot az EFRAG – az Európai Bizottságnak tanácsot adó szakmai testület – dolgozta ki, majd a Bizottság a 2025. július 30-ai (EU) 2025/1710 ajánlással elfogadta. Az ajánlás pedig abba a körbe tartozik, amelyet a jogászok soft law-nak neveznek: nem kötelező erejű eszköz. Felhív, ösztönöz, közös keretet javasol, de semmit nem ír elő, és semmilyen szankciót nem állapít meg.

A VSME/VS éppen ezért jött létre. Az EFRAG-nek adott megbízás célja az volt, hogy a tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozások – azok, amelyek nem tartoznak a CSRD hatálya alá – standardizált és egyszerűsített keretrendszert kapjanak, amellyel könnyebben megválaszolhatják a hozzájuk érkező ESG-megkereséseket, a nagyvállalkozások beszámolásának terhei nélkül. Rendelkezésre bocsátott eszközről van szó, nem újabb kötelezettségről.

„Jogilag önkéntes”: mit jelent ez a gyakorlatban?

Az, hogy a VSME/VS önkéntes, nem üres formula. Nagyon is kézzelfogható következményei vannak:

• Nincs szankció. Ha nem tesz közzé VSME/VS-beszámolót, nem kell bírsággal, büntetéssel vagy felszólítással számolnia.
• Nincs kötelező benyújtás. Az éves beszámolóval ellentétben nincs olyan nyilvántartás vagy ügyintézési pont, ahová VSME/VS-beszámolót kellene benyújtani. Ön dönti el, hogy elkészíti-e, kinek adja át és milyen formában.
• Nincs előírt jog szerinti könyvvizsgálat. A VSME/VS nem követeli meg sem a harmadik fél általi ellenőrzést, sem a kettős lényegességet, ellentétben a CSRD kötelező keretével. Önkéntes átvizsgálás vagy bizonyosság továbbra is lehetséges a beszámoló hitelességének növelésére, de ez választás kérdése, nem kötelezettség.
• Beépített modularitás. Szabadon dönthet, hogy az alapmodulra (a B1–B11 információkra) szorítkozik, vagy kiegészíti azt az átfogó modullal (C1–C9). Az „adott esetben szükséges közzététel” elve lehetővé teszi, hogy csak azt töltse ki, ami valóban Önre vonatkozik.

A standard tartalmának, felépítésének és jogállásának részletes megismeréséhez olvassa el referenciaoldalunkat: a VSME/VS-standard kkv-knak elmagyarázva.

Miért válik a VSME/VS gyakran „ténylegesen szükségessé”?

Ha a VSME/VS nem kötelező, miért fog bele mégis annyi vállalkozás? Azért, mert a kényszer nem a jogszabályból, hanem üzleti partnereiktől ered. Ezen a ponton alakul át a jogi önkéntesség ténybeli szükségszerűséggé.

Az értéklánc nyomása

A fő mozgatórugót a megrendelők jelentik. A CSRD hatálya alá tartozó nagy vállalatcsoportoknak be kell számolniuk értékláncuk fenntarthatósági kérdéseiről – beleértve beszállítóikat is. A gyakorlatban továbbadják az igényt: ESG-kérdőívek, ajánlattételi feltételek, beszállítói minősítési követelmények formájában. Annak a kkv-nak, amely egy kiemelt nagyügyfél beszállítója kíván maradni, alig van választása: adatokat kell szolgáltatnia. A VSME/VS itt közös nyelvvé válik, amely sokkal kényelmesebb, mint a sokféle, egymástól eltérő kérdőív.

Az uniós jogalkotó ezt előre is látta. Az I. omnibusz irányelv egy korlátozó mechanizmust – az értékláncplafont (angolul value chain cap) – ír elő, amelynek célja, hogy a megrendelő által egy legfeljebb 1 000 főt foglalkoztató partnerhez intézhető megkereséseket az önkéntes standard tartalmára korlátozza. Ez a plafon az irányelv átültetését követően válik majd teljes mértékben működőképessé; ekkor várhatóan a kkv számára is eszközt kínál majd arra, hogy megvédje magát a túlzott megkeresésekkel szemben. Ezt a mechanizmust a VSME/VS és az értéklánc témájú összeállításunkban részletezzük.

A bankok és a befektetők

A finanszírozás a második hajtóerő. A bankok és a befektetők egyre több ESG-szempontot építenek be a kérelmek elbírálásába. 2026-ban azonban óvatosnak kell lenni: a francia bankok még nagyrészt saját kérdőíveikre támaszkodnak, amelyek szabályozási kötelezettségeikből erednek. A VSME/VS tehát nem bevett banki követelmény. Kényelmes standardizált válasz lehet azonban, amellyel elkerülhető, hogy minden egyes partner számára más-más űrlapot kelljen kitölteni.

Választott vagy kikényszerített önkéntesség?

Két, egymástól nagyon különböző helyzetet kell tehát megkülönböztetni. Az egyik oldalon az a vállalkozás áll, amely saját kezdeményezésére dönt úgy, hogy rendszerezi fenntarthatósági tevékenységét: a VSME/VS-t választja keretként, a saját ütemében, hogy bemutassa vállalásait. A másik oldalon az a vállalkozás áll, amely egy stratégiai ügyféltől kérdőívet vagy egy ajánlattételi felhívásban követelményt kap: azért készít beszámolót, mert erre ösztönzik. Az első esetben teljes mértékben választott önkéntességről, a másodikban kikényszerített önkéntességről van szó.

A jogi természet mindkét esetben ugyanaz – jogszabály semmire nem kötelezi. A gazdasági tét azonban gyökeresen eltér. Mindent megváltoztat, ha a folyamatot előre megtervezi, ahelyett hogy egy ajánlattételi felhívás sürgetésére, kényszerből vágna bele: Ön határozza meg a kört, az adatok minőségét és az ütemezést.

Változtat-e bármin a „VS” standard?

Egy aktuális kérdést érdemes tisztázni, mert zavart okoz. Az Európai Bizottság 2026. július 3-án felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el (hivatkozási száma C(2026) 5011) egy önkéntes standardról, amelyet gyakran „VS” rövidítéssel jelölnek. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2026. szeptember 21-jén kihirdetett szöveg (az (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelet) 2026. szeptember 24-étől hatályos; használata továbbra is önkéntes (2. cikk).

A VSME/VS (a 2025. évi ajánlással elfogadott EFRAG-standard) és a „VS” (a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal 2026-ban elfogadott, 2026. szeptember 24-étől hatályos standard) tehát két összefüggő, de különálló dolog, amelyeket korai lenne összemosni. Közös bennük viszont, hogy mindkét esetben az önkéntesség logikája érvényesül. Az ajánlásról a felhatalmazáson alapuló jogi aktusra való áttérés megerősíti a keretrendszer hivatalos státuszát, anélkül hogy általános kötelezettséggé tenné a kkv-k számára.

Két dátum, amelyet nem szabad összekeverni. A standard a hatálybalépésétől – vagyis az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik naptól – alkalmazható (4. cikk). Az értékláncplafon viszont csak a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozik (3. cikk). Más szóval: semmi sem akadályozza meg egy kkv-t abban, hogy már 2027 előtt alkalmazza a standardot.

Ami megkerülhetetlenné teszi a témát: az omnibusz-hatás

Egy utolsó tényező magyarázza, miért válik központi kérdéssé, hogy „önkéntes vagy kötelező”. Az I. omnibusz irányelv – a 2026. február 24-ei (EU) 2026/470 irányelv – megemelte a CSRD hatálya alá kerülés küszöbértékét. Ezentúl csak azok a vállalkozások tartoznak a kötelezettség hatálya alá, amelyek két együttes küszöbértéket – több mint 1 000 foglalkoztatott ÉS több mint 450 millió EUR nettó árbevétel – meghaladnak (a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre).

Következmény: nagyon sok vállalkozás, amely úgy gondolta, hogy a CSRD hatálya alá kerül, kikerül abból. Ügyfeleik, bankjaik és piacaik azonban továbbra is ESG-adatokat kérnek tőlük. Ezek a vállalkozások ezért önkéntes beszámolás felé fordulnak – és a VSME/VS kínálkozik a legkézenfekvőbb válaszként. Ebben rejlik a paradoxon: kevesebb jogi kötelezettség, de olyan tényleges igény, amely nem gyengül. A VSME/VS-nek a CSRD-hez és más keretrendszerekhez viszonyított pontos elhelyezéséhez olvassa el a fenntarthatósági keretrendszerek összehasonlítását.

Összefoglalva

A VSME/VS nem kötelező: egyetlen jogszabály sem írja elő, és hiányához semmilyen szankció nem kapcsolódik. Egyre inkább szükséges azonban, mert ügyfelei, finanszírozói és megrendelői a hozzáférés feltételévé teszik. Ennek a különbségtételnek – jogilag önkéntes, a gyakorlatban gyakran kikényszerített – a megértése a kulcs ahhoz, hogy nyugodtan közelítsen a témához, és hogy saját döntéséből vágjon bele, ne pedig egy határidő kényszere alatt.

Források és ellenőrzés — ellenőrizve: 2026. november 8.

Az oldalon szereplő valamennyi szabályozási állítást a hivatalos szöveg alapján ellenőriztük. Az alábbi hivatkozások segítségével Ön is ellenőrizheti őket.

• A Bizottság (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelete (2026. július 3.) (elfogadva a C(2026) 5011 hivatkozási számon) „a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az értékláncplafon által védett vállalkozások önkéntes használatára szánt fenntarthatósági beszámolási standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről” — jogalap: a 2013/34/EU irányelv 29ca. cikkének (1) bekezdése. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) 2026. szeptember 21-jén jelent meg, 2026. szeptember 24-étől hatályos (4. cikk); 3. cikke (értékláncplafon) a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre alkalmazandó. Hivatalos szöveg az EUR-Lexen · a 2026. július 3-án elfogadott változat (PDF, Európai Bizottság). Releváns rendelkezések: 1. cikk (az értékláncplafon fogalommeghatározása), 2. cikk (1) bekezdés (ki alkalmazhatja a standardot), 3. cikk (2) bekezdés (az értékláncplafon csak a II. melléklet adatpontjait foglalja magában), 4. cikk (hatálybalépés), (5) preambulumbekezdés (az ajánlás joghatásainak megszűnése, üzenet a finanszírozóknak). Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2026. július 3-án továbbították (a Tanács 2026. július 9-ei, 11697/26 jelű dokumentuma).
• A Bizottság (EU) 2026/1563 felhatalmazáson alapuló rendelete (2026. július 3.) (elfogadva a C(2026) 5010 hivatkozási számon, az ESRS felülvizsgálata): 61%-kal csökkenti a kötelező adatpontok számát. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2026. szeptember 21-jén jelent meg; 2026. november 10-én lép hatályba (3. cikk), és a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre alkalmazandó. Hivatalos szöveg az EUR-Lexen · elfogadott változat (PDF, Európai Bizottság).
• A Bizottság (EU) 2025/1710 ajánlása (2025. július 30.) (az EFRAG VSME-standardjának elfogadása), HL, 2025. augusztus 5. — szöveg az EUR-Lexen. Az (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelet (5) preambulumbekezdése szerint az ajánlást e rendelet hatálybalépésétől, azaz 2026. szeptember 24-étől „úgy kell tekinteni, hogy az már nem vált ki joghatást”.
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/470 irányelve (2026. február 24.) (I. omnibusz irányelv), a HL-ben 2026. február 26-án jelent meg, 2026. március 18-án lépett hatályba — szöveg az EUR-Lexen. A nemzeti jogba való átültetés legkésőbb 2027. március 19-éig várható.
• EFRAG — VSME/VS digitális sablon és XBRL-taxonómia, 2026. november 4-ei 2.0.0 verzió (az önkéntes standardnak (VS), azaz az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2026. szeptember 21-jén közzétett (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kidolgozva; a 2026. június 11-jei 1.3.0 verziót váltja fel, amelyet az EFRAG kérése szerint már nem szabad használni) — EFRAG-oldal.

Ütemezéssel kapcsolatos kérdése van? A szövegek előrehaladását dátummal ellátva követjük szabályozási hírfigyelőnkben.